Ha nem tudsz dönteni, hogy egy étel jó-e vagy sem, csak kérdezd meg magadtól: Miért ennék én ilyet?

És tedd fel a legfőbb kérdést: Jézus enne ilyet? És hogy megtudd, valóban enne-e ilyet, olvass el egy, de még inkább két könyvet!

A szerző Don Colbert, egy keresztény orvos, aki érdekfeszítően mutatja be, mit is szabadna ennünk.

Karácsony alkalmából hívta fel erre könyvre a figyelmemet egy ismerősöm. Ő ezt kapta meg karácsonyra, állítólag mert tudták róla, hogy gasztro-ügyekkel foglalatoskodik. No de akkor mi is áll benne?

Colbert doktor úgy vélekedik, hogy minden kereszténynek a krisztusi étrendet kellene követnie. Krisztus követőinek friss és feldolgozásmentes ételeket kellene magukhoz venniök, hozzáadott só, zsír vagy cukor nélkül. Naponta háromszor kellene étkeznünk, az ebéd a legfontosabb étkezés, a könnyű vacsora után pedig kötelező a séta. Eddig ismerős, mondták ezt már mások is.

Az újdonság az, hogy minden étel asztalra kerülése előtt meg kell kérdeznünk magunktól: Jézus enne ilyet? Márpedig tudnivaló, hogy Jézus korában nem voltak ételgyárak, tartósítószerek, mesterséges adalékok és e-betűk a címkéken. Lényegében címkék sem voltak.

Jézus étrendje leginkább a mai mediterrán étrendhez hasonlított. Már ha van egységes mediterrán étrend, de ezt hagyjuk, Amerikából ez olyan kicsinek, távolinak látszik. Colbert szerint például Jézus desszertként kizárólag szőlőt, fügét, mazsolát, almát, kajszibarackot és különféle magokat, diókat, mogyorókat fogyasztott.

Természetesen a szakkönyv mellé rögvest megjelent egy szakácskönyv is, az üzlet az üzlet, még ha keresztény üzlet is: a kötet az elmélet mellé gyakorlatban is közli az igazán elfogadható recepteket.

Nem is az a baj ezzel, amilyen étrendre buzdít, annyi baromság megjelent már diétákkal és egészséges étrendekkel kapcsolatban, mégis sok a kövér ember. Inkább az, hogy visszaél a hívőkkel. Elhiteti velük, hogy ő tudja, mit is evett Jézus. Márpedig kevés bibliai idézettől eltekintve nem sokat tudunk a táplálkozási szokásairól. A kor, amelyben élt, no arról többet tudunk, de mi van, ha ő nem az átlag szerint táplálkozott, ahogy nem az átlag szerint gondolkozott, ugye.

Nem is az a kérdés, hogy Jézus enne-e ilyet, hanem az, hogy Jézus vajon megjelentetné a saját szakácskönyvét?